LRC歌词
Április vitorlái,
Lobogásotokra ébredtem megint,
Védtelenül, mint aki egy egész
Korszakot átaludt,
Pedig csak a hideg konyhapadlóról
Tápászkodik fel éppen.
Minden ismerős, és minden öreg,
A fákon túl szétterülni készül a fény,
Április vitorlái,
Fehér reszketésetek alatt talált rám
Ez a kissé már elhasznált jövő,
Folytassam, mondták, ha tetszik, innen.
Én meg, mintha egy távoli
Ismerős nyomában loholnék,
Kettesével taposom azóta az idő lépcsőfokait,
Es csattogásotok gúnyos tapsa
Itt visszhangzik körülöttem folyton,
Április vitorlái, mert nem érem utol soha.
Lobogásotokra ébredtem megint,
Védtelenül, mint aki egy egész
Korszakot átaludt,
Pedig csak a hideg konyhapadlóról
Tápászkodik fel éppen.
Minden ismerős, és minden öreg,
A fákon túl szétterülni készül a fény,
Április vitorlái,
Fehér reszketésetek alatt talált rám
Ez a kissé már elhasznált jövő,
Folytassam, mondták, ha tetszik, innen.
Én meg, mintha egy távoli
Ismerős nyomában loholnék,
Kettesével taposom azóta az idő lépcsőfokait,
Es csattogásotok gúnyos tapsa
Itt visszhangzik körülöttem folyton,
Április vitorlái, mert nem érem utol soha.
文本歌词
Április vitorlái,Lobogásotokra ébredtem megint, Védtelenül, mint aki egy egész Korszakot átaludt,Pedig csak a hideg konyhapadlóról Tápászkodik fel éppen.Minden ismerős, és minden öreg,A fákon túl szétterülni készül a fény, Április vitorlái,Fehér reszketésetek alatt talált rámEz a kissé már elhasznált jövő, Folytassam, mondták, ha tetszik, innen.Én meg, mintha egy távoliIsmerős nyomában loholnék,Kettesével taposom azóta az idő lépcsőfokait, Es csattogásotok gúnyos tapsaItt visszhangzik körülöttem folyton,Április vitorlái, mert nem érem utol soha.
