Szánkón viszik a menyasszony ágyát,
Viszik rajta a két nyoszolyáját,
Majd megreped szíve bánatába',
Vígasztalja őt a kedves párja.

Cifra szűröm szögre van akasztva,
Gyere babám, terítsd a nyakamba,
Így is, úgy is ott annak a helye,
Még az éjjel bétakarlak vele.

Sej, liba, liba, liba, de szép sereg liba,
Gyere pajtás, de sej, haj, menjünk a lagziba,
Mit ér nékem az ollyan lagzi, lakodalom,
Sej, mibe kedves babám, te vagy a menyasszony.

Sej, lagzi, lagzi, lagzi, lagzi, lakodalom,
Nálunk is lesz, de sej, haj, hogyha én akarom,
Levágatom, de sej, haj, a rozmaringerdőt,
Sej, Tura falujába' nem tartok szeretőt.

Köszönöm anyám, hogy fölneveltél,
Értem annyi könnyet kiejtettél,
De én aztat vissza nem szolgálom,
Áldjon meg az Isten, azt kívánom.
De én aztat vissza nem szolgálom,
Boldog légy apámmal azt kívánom.

Kivirágzott már az árpatarló,
Jaj, de szépen szól a sárgarigó,
De még szebben szól a fülemüle,
Kedves édesanyám Isten vele.

Ez a gőzös, ha elindult, hadd menjen,
Én utánam senki ne keseregjen,
Keseregjen minden lyány a babája után,
Én is kesergek a magamé után.

Barna kislyány jól meggondolt a dolgot,
Hová teszed le a lyányi sorodot,
A turai oltár elé, sej, ha leteszed,
Onnan többé soha föl nem veheted.

Jézus, Mennyei Vőlegény, jer ez oltárhoz,
Nyújtsd ki áldó Szent Jobbodat e jegyespárhoz,
Add nekik Szent Szívedet, add üdvhozó fényedet,
Hogy egymást forrón szeretvén Neked éljenek.

Ifjú vőlegény, ki élted legszebb pontján állsz,
Ma szívedbe egy virágot örökre bezársz,
Vigyázz e szép virágra, hogy ádáz kéz ne bántsa,
Légy reménye, boldogsága, védőbástyája.

És te, kedves menyasszony, ki ma pártát cserélsz,
Kit szülőid kebeléről új életre lépsz,
Virulj férjed oldalán, vígasztald minden baján,
Oszd meg vele a terheket éltetek során.

Megkötötték nékem a koszorút,
Ződ levele homlokomra borult,
Borulj, borulj koszorúm levele,
Úgysem tesznek a fejemre.

Elmondhatom most már én, hogy jaj, jaj,
Gyászba borult fölöttem a hajnal,
Nemcsak a hajnal, a szép csillagos ég is,
Elhagyott a régi szeretőm is.

Mikor a menyasszonyt fektetni viszik,
Akkor a vőlegényt láncra kötözik,
Sej, pártám, pártám, gyöngyös koszorúm,
Majd a szögre tesznek páros hajfonóm.

Enyim a menyasszony, senkinek sincs pénze,
Akinek van pénze, nyúljon a zsebébe,
Sej, pártám, pártám, gyöngyös koszorúm,
Szögre van akasztva páros hajfonóm.

Mikor a menyasszonyt viszik a padlásra,
Nevet a szoknyája a létra fokára,
Sej, pártám, pártám, gyöngyös koszorúm,
Szögre van akasztva páros hajfonóm.